2016. május 12., csütörtök

A nők 20 %-a esik nemi erőszak áldozatául élete során, és további legalább 20% azok aránya, akiket megkíséreltek megerőszakolni.





Nézem a statisztikát és arra gondolok, milyen szerencsés vagyok, hogy nem tartozom bele a kétszer 20%-ba. Aztán mint a villámcsapás belém hasít, hogy dehogyisnem! A fenébe is, dehogyisnem. Háromszorosan is beletartozom, és csak a véletlennek? szerencsének?  az őrangyalomnak? vagy a Jóistennek? köszönhetem, hogy nem az első 20 %-ba. 

Mindhárom hímnemű lény aljasan, nettó hazugsággal indított. Előre megfontolt szándékkal, alaposan végiggondolva belehazudott az arcomba. Miért? Vajon tudta, hogy rossz, amire készül? Vajon megfordult a fejében egy pillanatra is, hogy elmondja, semmi más nem érdekli, mindössze ki akarja elégíteni állati vágyait? Vajon  végiggondolta, mit szólnék hozzá, ha bevallaná? Ha pedig végigjátszotta magában a párbeszédet, és arra jutott: nemet mondanék, miből gondolta; elég, ha hazudik, biztosan lesz valami, amitől varázsütésre átváltozik majd ez a nem igenné? Mitől? Hogyan? Miért?

Az első aljas, hazug, erőszakot megkísérlő hím:
Jóképű harmincas színész, olyan fajta, akinek nem okoz gondot, ha nem egyedül akar az ágyban feküdni. Én nem voltam még 17 éves, 48 kilót nyomtam, és még soha nem volt szexuális kapcsolatom. Balettiskolásként a Pécsi Nemzeti Színházban voltam gyakorlaton, ahol ez az alak is dolgozott. Talán voltunk is egy előadásban, erre már nem emlékszem, de az biztos, hogy nem volt számomra vadidegen, amikor Szilveszterkor meghívott magához egy házibuliba. Szabadkoztam, hogy aznap előadásom van, nem is szeretek valami nagyon bulizni, fáradt is leszek, de ő biztatott, jöjjek bátran, jó társaság lesz, jobbára színháziak, pont addigra lesz jó hangulat mire megérkezem az előadásról, és különbenis egyszer van egy évben Szilveszter, ilyenkor nem kuksolhatok egymagam az albérletben. 

Előadás után elbattyogtam a megadott címre, tíz óra már jócskán elmúlt, amikor megnyomtam a csengőt az ajtón. Kisvártatva megérkezett a ház ura, udvariasan betessékelt, majd bezárta mögöttünk az ajtót. Csak akkor vettem észre, hogy csend van a lakásban és rajtunk kívül egy lélek sincs sehol. 
Megkérdeztem, mit jelent mindez. Azt találta mondani, meggondolta magát és jobban szeretné kettesben búcsúztatni az óévet, majd, hogy nyomatékot adjon szavainak megpróbált megölelni. Vagyis hogy pontosan fogalmazzak, megpróbált lefogni. Nem sikerült, de ez nem rajta múlt, hanem a gyors reflexemen. Tudtam, hogy nem eshetem pánikba, mert azt megérzi, és vérszemet kap. Higgadtan, de határozottam a tudtára adtam: azonnal el akarok menni. Nem engedett. Egyre csak próbálkozott hogy megfogjon, lefogjon? és igyekezett a szoba irányába terelni, ami nem okozott nagy nehézséget, mivel menekültem előle, és az ő malmára hajtotta a vizet az a mintegy harminc kilónyi súly is, amennyivel többet nyomott az én 48 kilómnál. Azt hiszem semmi esélyem nem lett volna, ha nem mondom ki azt a mondatot: ha csak egyetlen ujjal is hozzám ér, miután kiszabadulok innen, az lesz az első dolgom, hogy bemegyek az iskolába meg a színházba az igazgatókhoz, és mindent elmondok nekik, de ha megkapom a kulcsot, nem szólok senkinek arról, ami történt.  Úgy látszik elég meggyőző lehettem, mert némi hezitálás után kihalászta nadrágzsebéből a kulcsot, és letette az asztalra. 
Rettegtem, hogy amint hátat fordítok, utánam veti magát és leteper. Annyira remegett a kezem, hogy alig találtam bele a kulcslyukba. Amint kiléptem az ajtón, elkezdtem rohanni és futottam vagy egy kilométeren át, míg fel nem tartóztatott a sétálóutcában önfeledten mulató, konfettit dobáló, trombitáló tömeg. Éppen éjfél volt. Hallottam a toronyóra ütéseit. Zokogva, remegve gyalogoltam az ünneplő sokaságban az albérletem irányába, ahol reszketve bújtam ágyba, fejemre húztam a takarót álomba sírtam magam és megpróbáltam elfelejteni, de legalábbis mélyre eltemetni, ami aznap történt. 
Azóta nem szeretem a Szilvesztert. 
     
A nemi erőszakok maximum 10%-át, a gyerekek elleni szexuális abúzus maximum 1 %-át jelentik fel.
Az igazságügyi statisztikák és a kutatások adatainak összevetéséből arra a becslésre juthatunk, hogy a nemi erőszak elkövetőinek legalább 99%-a Magyarországon büntetlen marad.
Minden harmadik lány első szexuális tapasztalata erőszakos vagy kierőszakolt.

1 megjegyzés:

  1. Nekem oteves koromban volt egy megrazo elmenyem,amikor a belvarosi hazunkban a lepcsohazban elkapott egy pasas es mindenaron oralisan akart megeroszakolni...kannaba vittem a sarokrol eletemben eloszor egyedul a tejet. Emlekszem a lepcson a ketfele feher foltra...apam alsogatyaban rohant utana es elkapta a Karolyi kertben. Tobbet nem tudok rola...felnott koromban sokaig problema volt nekem a kapcsolatteremtes fizikai modja...

    VálaszTörlés